zelinka-ildiko

Energikus, mosolygós, anya, üzletasszony és nem utolsó sorban, boldog nő.  Ez mind jellemző Zelinka Ildikóra, aki elsősorban sporteseményeket közvetített. Tőle tudhattuk meg a legfrissebb sporthíreket,  de vezetett már magazin-, és választási műsort is. A képernyő abban a formában már nem hiányzik, mint ahogy megvált tőle, de a lelke mélyén hiszi, hogy szükség van a szakértelmére. Ő Zelinka Ildikó, cégvezető, televíziós műsorvezető.

„Mikor a Duna Televízióból átigazoltam az MTV-be megkaptam az akkor gazdátlan műkorcsolya közvetítést, de fogalmam sem volt magáról a sportágról. Én kosárlabdáztam és úsztam, a korcsolyával nem volt kapcsolatom, csupán annyit tudtam, hogy előre és hátra ugranak. Eljártam edzésekre, és Sebestyén Júlia megmutatott minden forgást, ugrást, szinte lekottázták nekem a lépéseket, nagyon nagy segítség volt, hiszen egy közvetítés során pontosan kommentálni kell a nézőknek, hogy mi történik a jégen.

2000 januárjában bedobtak a mélyvízbe, ugyanis közölték velem, hogy Bécsből közvetítem majd a műkorcsolya és jégtánc Európa- bajnokságot. Három kg fogytam egy hét alatt, annyira izgultam. Előtte videóról ismerkedtem a versenyzőkkel, a képernyőn “nagyban” láthattam mindent, így tanultam, készültem az “éles bevetésre”. Ezzel szemben a közvetítői  állás fent volt a csarnok legtetején, csupán kb 2 cm-es embereket láttam, hogy ugrabugrálnak, ennél többet nem. Nyilván nekem, mint tapasztalatlan sportkommentátornak, még nehezebb volt a dolgom, szerencsére  bele jöttem.  Egy-egy Európa,- vagy világbajnokság előtt hónapokig készültem a versenyzőkből, szinte mindent elolvastam, amit írtak róluk. A legjobban a helyszíni közvetítéseket szerettem, mert a kommentátoroktól minden fontos információt megtudtam. Egyébként a közvetítés ideje alatt azt sosem tudtam lemérni, hogy jól csinálom-e, a későbbi visszajelzésekből már igen.

A munkahely ebből a szempontból nem mérvadó, mert ritkán dicsérnek, inkább a hibákat emelik ki, pedig minden embernek szüksége lenne a pozitív megerősítésre. Az igazi értékek nem, vagy csak ritkán derülnek ki, hiszen lehetetlen reális közegbe helyezni.   A Torinói téli olimpián történt 2006-ban, egy kínai műkorcsolyázó pár megpróbálkozott egy négyfordulós dobott ugrással.  Arra emlékszem, hogy csak három és fél lett belőle, mert a lány arcra esett, nagyon csúnyán és egyszerűen nem volt mit mondani, ott zajlott előttem a dráma!  Lélegzet visszatartva csak néztem és csak annyit mondtam, ami szerintem mindenkiben megfogalmazódott:  Jézusom, vajon fel tud állni? Aztán hallgattam… és azt mondták, hogy pont ez volt a jó, hogy tudtam hallgatni, ezzel érzékeltettem a helyzet komolyságát. Persze mikor felállt a jégről és kapott két percet arra, hogy összeszedje magát, akkor már én is elkezdtem beszélni.  Végül is folytatták a versenyt, és ha jól emlékszem dobogós helyen végeztek, ez egy rendkívüli helyzet volt.

A folytatásban:  A kedves emlékekről múlt időben beszélünk, hiszen „Közös megegyezéssel” vált meg az MTV-től tavaly.