Épp húsz éve volt döntős a Riporter kerestetik műsorban. A gyermekműsorról azt hitte: politikamentes, de a háta mögött megkérdezték, hogy kinek a kije, miközben „senkinek a senkije”! Bevallotta: igazoltan diszlexiás, ennek ellenére színészi és kommunikációs- újságíró végzettséggel rendelkezik, rádiós műsorvezető, viszi a PR területet, együtt nyelvvizsgázott a fiával, és 2011-ben világgá ment! Most boldog, magánemberként és a szakmában egyaránt, fiát 18-ik születésnapján pedig New Yorkba repítette!

Szabó Gabival a kétéves Rádió Bézsben beszéljük meg a találkozót, éppen a műsorára készült, amelynek a címe: „Egy kávé Micivel!”

Mosolyog, de érzem mögötte azt a kis feszültséget, ami minden élő adás előtt fellép egy műsorvezetőben. A rádió egy olyan műfaj, ahol a műsorvezető hangja a főszereplő, viszont a hallgató érzékeny füle azonnal észrevenné, ha rossz napja lenne, vagy éppen kedvetlenül vezetné a műsort, persze ilyen nem is fordulhatna elő, hiszen a színész is játszik a színpadon, még ha valami nagyon rossz is történt a magánéletében.  Gabi számomra az abszolút pozitív egyéniségek közé tartozik, szívesen emlékszik vissza a két évtizeddel ezelőtti történetre.

„1997-ben, tehát éppen most húsz éve, hogy Havas Henrik „unszolására” jelentkeztem a Riporter kerestetik című műsorba. Vitray akkor azt mondta, hogy el fog nőiesedni a szakma, hiszen négy nő került a döntőbe:

Belyó Barbara,Barabás Éva, Schmidt Tünde és én. Szoros verseny volt, erős döntő! Megvan nekem a felvétel, igaz még régi technikai eszközökön, de szeretném digitalizálni. Ezután egyből kaptam egy felkérést, így műsorvezető lehettem Lévai Balázs mellett, az MTV Kisokos című gyerekhíradójában. Balázs később kiszállt, így egyedül maradtam  a műsor vezetésével és hét évig fürödtem ebben a produkcióban, ami sajnos egyik napról a másikra megszűnt. Utána különböző játékoknak voltam az arca, a házigazdája, de mellette írtam újságoknak, divatlapoknak is”

„A színház a templom számomra”

„Háromszor próbálkoztam a színművészetivel, és mivel nem vettek fel, elmentem Gór Nagy Mária színitanodájába. Csodálatos évek voltak, többek között Hámori Eszter, Kiss Virág, Kárász Zénó, Xantus Barbara, Juhász Illés voltak a csoporttársaim. A vizsgaelőadásunk a Színezüst Csehó volt, hihetetlenül jó kritikát kapott a darab és megtisztelően szép kritikát én is. A tanodás éveim alatt a Madách Színházban „gyakornokoskodhattam”, játszhattam az akkori stúdiósokkal, Kiss Eszterrel, Baráth Attilával, Barabás Kiss Zoltánnal és a legkiválóbb nagy színészekkel. Büszke vagyok rá,  hogy Tolnay Klárival együtt léphettem színpadra, hogy Balikó Tamással, Avar Istvánnal, Dunai Tamással dolgozhattam, hogy tanított Mensáros László is. Szerepeltem a Szomszédok című tele regényben, felszolgáltam a  cukrászdában,  a közértben,  pedig Lenke néni folyamatosan szidott.

Koltai Róbert Sosem halunk meg – című filmjében „csak” sétálok az utcán, mégis felismernek, a mai napig is! Viccelődve Koltai Robi is azt szokta mondani: „senki nem tudott volna úgy átmenni az utcán, mint te, Gabi”!

A változások azt hozták Gabinak, hogy egész egyszerűen elfogytak a műsorai, és lekerült a képernyőről. Nélkülözve érezte magát, arról nem is beszélve, hogy a gyerekéről is gondoskodnia kellett, akit ráadásul egyedül nevelt.  Műsorvezetőként, „háziasszonyként” felkéréseket kapott, és lebonyolított különböző rendezvényeket, ám a tévébe nem sikerült visszakerülnie. Nehéz időszak következett az életében a megélhetési gondok miatt. Egyik napról a másikra élt, volt, hogy csak webszerkesztőként dolgozott, mert nem volt más. Az elkeseredése napról-napra nőtt, miközben uralta a „sehova sem kellek érzés”, ezért  2011-ben úgy döntött: világgá megy!

A 2-ik részben: „Szerelmes vagyok a szakmámba…”