A lekvárról sokaknak a barack, vagy a szilva jut az eszükbe, de semmiképpen sem a vilmoskörte vaníliával és kandírozott citrommal, vagy a feketecseresznye, rózsaszirommal és vaníliával. Pár évvel ezelőtt pont ezért figyeltem fel Kocsis Bálintra, és kíváncsiságomat csak fokozta, mikor megtudtam: van férfi és női lekvár, egész pontosan udvarolni is lehet az ízekkel. Persze ezen muszáj mosolyognom, és a képzeletben megjelenik a férfi, aki nem virágot hoz a randevúra, hanem egy üveg lekvárt!

balint-1Nem gondolom csodabogárnak, de szenvedélyes embernek mindenképpen, hiszen úgy beszél a gasztronómiáról, hogy szinte érzem az étel ízét. Azt talán kevesen tudják róla, hogy egy komoly betegségnek köszönheti megváltozott életét, és azt is, hogy megszületett harmadik fia.

Séfként itthon és több külföldi országban is dolgozott, nagyon sokat. Szinte csak a szakma érdekelte, nem figyelt a családjára, barátaira, dolgozott látástól mikulásig, ehhez jött még napi két doboz cigi, 8 kávé, és az ő 100 kg-ja.

„Egyik karácsonykor kerültem mélypontra, mikor lelkileg, fizikailag teljesen kimerültem, és két napig aludtam. Szakmailag is azt éreztem, hogy nem okoz örömöt. Előtte diagnosztizáltak egy agyalapi mirigydaganatot, ami több területen megkeserítette az életemet: potencia, látás, általános rossz közérzet és hangulat, nagyon sok volt akkor a rám zúduló teher. Mikor felébredtem sírtam, mint egy kisgyerek a mai napig nem tudom, miért volt az összeomlás. Persze lehet magyarázni, hogy elfáradtam, de hát karácsony volt, ünnep, gyerekek, család, és nagyon fájt, hogy nem tudtam ünnepelni velük. Akkor tudatosult bennem, hogy idegen embereknek akartam a kedvükre tenni, ünnepeken is mindig dolgoztam, nem voltam a gyerek ballagásán, karácsonykor is úgy estem be az utolsó pillanatban a fa alá. Ezzel szemben elég volt, hogy ütögették a vállamat: te vagy a legjobb séf. Persze minden összeomlás után jön egy újjászületés, egy felépülés, és velem is pont ez történt.”

A daganatot nem kellet műteni, gyógyszeres kezelést kapott, azt ígérték az orvosok, hogy ezzel szinten lehet tartani a betegségét. Ezzel egy időben beiratkozott egy agykontroll tanfolyamra, és miután elvégezte, naponta háromszor meditált, mert hitt az öngyógyításban, és abban, hogy az ember képes magára hatni. A meditáció során elképzelte, hogy egyre kisebb lesz a daganat, fél-háromnegyed év múlva már a gondolataiban is azt látta, hogy zsugorodik. Az egyéves kontrollon megállapították: két mm-el csökkent a daganat. Az már magától értetődött, hogy lerakta a cigit, kávét, és a táplálkozását is teljesen megváltoztatta: több mint két évig nem evett húst, nyers zöldségeken, gabonákon élt, és elkezdetett futni.

A folytásban: “Nagyon  érdekelt  az étkezés lelki oldala, azt vizsgáltam, hogy mi van a táplálékban  azonkívül,  hogy fizikai  üzemanyag.”